Félelem
1.
Nevetést várok,
mégis könnyeket látok.
Szerelmet remélek
s közben rettegek és félek
egy újabb csalódástól.

Gyengédségre vágyom
mégsem találom,
csak álmodom
s legbelül átkozom
naívságomat.

2.
Érzed- e a keserűséget,
ami tombol bennem,
érzed- e a fájdalmat-
mégsem kellettem..
Újabb seb gyógyulásra vár.

Látod- e a könnyem
a nevetés mögött,
Kérdezed- e két gondtalan
mondatom között:
- Mi bánt?

Hallod- e amit
titkon megsúgok,
Tudod- e, hogy
sokszor elbújok
a valóság elől?

3.
Mert nevetést vártam,
ott, hol könnyeket láttam.
Mert rettegtem és féltem
mikor szerelmet reméltem,
pedig tudtam- csalódom újra.

Hiszen sehol nem találtam
a gyengédséget- úgy vártam..
Gúnyosan nevettem belül-
naívságomon, hiszen nem teljesült
a megálmodott álom.