Szemem sír, s nem szól szám..

Mondanám, de ezt nem lehet,
Örökké szeret a szívem, mást nem tehet,
Szemem sír, s nem szól szám,
Tudom többé nem vársz rám.

Hallgatom a csendet, lelkem kiáltását,
S érzem fájdalom szétmarását,
Csak ülök, s várom, hogy megöljön,
Akarom, hogy végre értem egy angyal jöjjön.

Szeretném, ha repülnénk, s vinne szárnyain,
S közbe elfelejteném buta álmaim,
Elvinne oda, ahol nem fáj semmi sem,
S ahol eltűnnek a sebek lelkemen.