Örökké szeretlek..

Ha egy esős őszi reggel ablakodnál elmerengsz,
Eszedbejut sok szép emlék, a gyermekkor, s egy szerelem.
Feldereng egy hang, egy arc, s a régi szenvedély,
Hogy visszakapd a múltat, nincs többé rá esély!

Elszorul a torkod, a szíved megdobban,
Elvesztetted Őt, s most semmi sem fáj jobban!
Ha kívánhatnál, azt kérnéd: "Itt legyen!"
Hogy fülébe súghasd: "Szeretlek Kedvesem!"

De bárhogy is szeretnéd, csodák nincsenek,
Könny csordul szemedből, sírsz mint egy kisgyerek!
Néhány kedves emlék, csak ennyi mi megmaradt,
S ez az érzés lelkedben halvány mosolyt fakaszt.

Ekkor egy napsugár megtöri a csendet,
Mintha átölelne, megremeg a tested!
Egy fuvallat arcodra csókot lehel,
Azt súgja füledbe: "Egyszer vele leszel!"

Megnyugszol kicsit, hiszed, még láthatod,
S a nő, akire gondolsz, tudom, hogy én vagyok!
Én vagyok a fény, én küldöm a szelet,
S tudni fogod: SZÍVEM ÖRÖKKÉ SZERET!