| Viszonzatlan szerelem...
Ordítanám mindenkinek,hogy szeretlek
De ha te semmit, ők vajon mit tehetnek?
Sosem fogod megérteni mit érzek én
Bennem elfojtva, de van még remény
Egyre csak kérdezem:-mit érek neked(?)
Ha állítod szeretsz, akkor ezt miért teszed?
Tudni akarom, de mégis félek mindentől
A „vár” mit építettünk, hirtelen ledől.
A sok elfolytott szenvedély,vágy, és álom
Nem tudom mit hoz a halál, de már várom.
Te talán észre sem vennéd,hogy nem vagyok
Akkor sem keresnél, vagy sírnál, ha meghalok.
Nem bántalak semmiért, hisz szeretlek téged
Örökké tiéd a szívem,bár tudom nem kéred.
Mégis vedd el, őrizd meg, ne feledd el soha
Volt egy lány ki szeretett, meghalt...ó az ostoba!
| |