Asztalodra borulva...

Magányosnak érzed magad?
Úgy érzed néha valaki megragad,
És mélyre húz le a földbe
Le a mélybe, a sötétbe.

Mindenki elkövet néha hibákat,
De nincs ki meghallgatja imádat.
A te bűnöd nagy, nagyobb másokénál.

Sötét utcán egymagad sétálsz
Megoldást már semmire nem találsz.
Egyedül ülsz szobádban, ismét sírsz.
Egy kést tartasz kezedben
s közben egy búcsú levelet írsz.

Nincs visszaút, nincs remény se
Csak azt szeretnéd, ha ő is szeretne.
De ő nem szeret, nem is fog.
Ilyen az élet, ilyen kegyetlen,
nem kaphatjuk meg ki nekünk kell.

Asztalodra borulva haltál meg csendben,
így ért véget első szerelmed,
s az utolsó egyben.