Várok rád

Lehajtott fejjel járok a megszokott utamon,
Miért lássa más a szomorú mosolyom?
Nem sírok,könny nem kísér utamon,
Nagyon bánt,de sohasem mutatom.
Fáj,ami eddig jó volt,öröm
Most tőlem elköszön.
Elbúcsúztak tőlem már az álmok,
De én még Rád várok.
Pedig tudom,most nem lehetsz velem.
Nem tehetek róla, de hiányzol nekem,
Szeretlek és szeretni is foglak..